A Pilisi Parkerdő egyedülálló túrái során, a résztvevők a Parkerdő erdészetvezetőinek „szemüvegén” keresztül ismerhetik meg az ismert és kevésbé ismert útvonalakat. A résztvevő nem csupán egy szakvezetett túrán vehet részt, hanem az erdész szakmán keresztül kap betekintést a természetbe és az erdőjárásba, ezáltal közelebb kerülve az erdőgazdálkodás összetett világához.
Túraleírás
Nyolcadik túránkon Ocsovai Zoltán, a Gödöllői Erdészet vezetője segítségével fedezhetik fel az
érdeklődők a Galgamácsa környéki erdőket. Zoltán 1999-ben végzett a Soproni Egyetemen okleveles erdőmérnökként, majd még abban az évben el is helyezkedett a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, mely máig az első és eddigi egyetlen munkahelye. Egy hónapot a Szentendrei Erdészetnél töltött gyakornokként, majd a Visegrádi Erdészethez került, ahol 18 éven át szolgálta a Visegrádi Erdőket először gyakornokként, majd műszaki vezetőként és 2005-től erdészetvezetőként. Munkája mellett - szintén a Soproni Egyetemen - okleveles mérnök közgazdász diplomát szerzett. 2017 októbere óta - változatlanul erdészetvezetői munkakörben - a Gödöllői Erdészetet irányítja. Hobbija a vadászat, természetjárás és a kerékpározás.
Sétánk a Galgamácsai Vadászháztól indul, innen kezdjük meg utazásunkat az időben, elsőként az Ecskend BARS 501 állomás felé vesszük az irányt. A BARS a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés troposzféra-szóródásos rádióhullám-terjedésen alapuló stratégiai katonai távközlési rendszere volt. A rendszer a Varsói Szerződés felbomlásával megszűnt, így az egykori katonai állomást elhagyatott, romos állapotban tekintjük meg.
Ezután egy közel elfeledett erdei mesterség nyomába eredünk: egy közeli tisztáson szénégetők munkáját lessük meg. Ha szerencsénk van láthatjuk, ahogy a tisztáson speciális farakásokat, úgynevezett boksákat építenek. A farakást lombbal, földdel és szénporral takarják be, így a felhalmozott fához csak annyi levegő jut, hogy a fa tökéletlen égéssel faszénné ég. Manapság ezt a tradicionális szakmát (is) egyre kevesebben művelik, így érdemes megismerni, amíg van rá lehetőség. (Sajnos nem tudjuk garantálni, hogy érkezésünkkor még dolgozni fognak a szénégetők, azonban a tisztáson hagyott nyomokon és túravezetőnk előadásán keresztül is behatóan megismerhetjük ezt a mesterséget.)
A szénégető tisztást hátrahagyva elérjük túránk utolsó megállóját, a Csúzi-rétet, ahol egy öreg kocsányos tölgy hirdeti a letűnt korok emlékeit. A több mint 300 éves korúra becsült famatuzsálem alsó ágai már földet érnek, melyeket mintegy mankóként használ öreg korára. Boldog emlékű Erzsébet királynénk és férje környékbeli vadászataik során gyakran megpihent az idős fa árnyékában. Mielőtt visszatérnék a vadászházhoz, egy rövid időre mi is megpihenünk, hogy megismerkedjünk az aggastyán fa izgalmas múltjával.